2018-ban ültem le először beszélgetni Bérczesi Róberttel, a hiperkarma frontemberével. Robi az egyik legnagyobb hatású magyar zenész, fülbemászó zenéjével, különleges, néhol egészen szürreális szövegeivel – és egy igazi pokoljárásnak beillő bő egy évtizeddel az életében. A mélységeket megjáró művész pályáját elmesélő életrajzi kötet, az Én meg az Ének 2019-ben jelent meg, szintén az Athenaeum Kiadó gondozásában.
Részlet két kritikából
„A fausti pokoljárást többször is túlélő, a saját univerzumában élő (és a saját fejében hangokat halló) Bérczesi küzdelmeinek felidézése és a különböző drogokkal folytatott démoni csatája mellett egy kiemelkedően tehetséges zenész és kortalan költő élettörténete bontakozik ki, de nincs túldrámázva semmi, sőt, gyakran nagyon vicces sztorikat, korrajzokat is kapunk, miközben rengeteg szórakoztató, sokszor meghökkentő anekdotát is olvashatunk filmekről, zenékről, zenészekről, a színpad mögötti életről.” (Hó Márton, recorder.blog.hu)
„Kiss pedig nem interjúhelyzetet imitálva kérdez, hanem – mint máshonnan megtudhatjuk – Bérczesivel folytatott beszélgetéseit írta át fejezetekre osztott vallomásos élettörténetté, a kérdések kihúzásával, mintha a zenész magától beszélne. […] Kiss és Bérczesi viszonya a kötetben nem is válik fontossá. Kiss alázatosan eltűnik, vagyis a fikció szerint szerepe a mikrofoné; a szöveg végig egyes szám első személyben szól. És ezen a ponton kell felhívni a figyelmet arra az óriás műfaji hagyományra, amelyben ez a kötet a zenészéletrajz-csoport mellett nyakig benne áll, vagyis a vallomásos önéletrajzra. Ez a Szent Ágostontól induló és Rousseau-n, Rákóczi Ferencen, Árva Bethlen Katán át a legújabban Polcz Alaine-ig és Nádas Péterig (fiktív változatában Rakovszky Zsuzsáig) érő hagyományvonal igen hangsúlyosan idéződik meg – akár szándékoltan, akár nem – Bérczesi Én meg az Énekében, és ez nagyon fontos.” (Melhardt Gergő, prae.hu)
Online megrendelhető itt.